Munka és edzés otthonról: Hogyan írja át a jövőnket a fitnesz a járvány idején?
Innováció
Profi edzők és hétköznapi sportolók őszintén beszélnek a trükkökről, megoldásokról, összeomlásokról és áttörésekről, amelyek megerősítenek bennünket.
A „Mindannyian újítók vagyunk” című sorozat azokról a kihívásokról szól, amelyekkel a sportolók szembesülnek – és amelyeket innovatív gondolkodással küzdenek le.
„Más terveim voltak” – mondja Joelle D’Fontaine. „De jött a kori, és azt mondta, „majd máskor, s***fej”.
D’Fontaine, a Nike trénere és koreográfusa 2020-ig londoni és brooklyni tánc- és fitneszstúdiója között ingázott, amikor azonban beütött a COVID-19, hirtelen otthon ragadt, távol a vállalkozásaitól, az ügyfeleitől és az edzőhelyiségétől. Ezért – mint világszerte több milliárd ember – ő is szünetet tartott. („Megnéztem a világ összes animéjét. Még a sz*rokat is.”) Aztán egyszer csak kreatív ötlete támadt.
„Úgy döntöttem, hogy mindent beleadok – szereztem fénycsöveket, tükörfalat és még egy füstgépet is” – meséli D’Fontaine, hogyan alakította át londoni lakásának nappaliját táncparketté, és kezdett el virtuális táncórákat közvetíteni új, nemzetközi diákcsapata számára. „A többi tánctanár órái jól néznek ki… de azért nem ennyire jól.”
Fitnesztipp járvány idejére: TEREMTSD MEG A HANGULATOT. Joelle D’Fontaine koreográfus és fitneszoktató füstgéppel és diszkófényekkel tette egyedivé londoni lakását, hogy izgalmasabbá tegye Zoom-óráit a diákjai számára. (Videók: @joelledfontaine)
D’Fontaine karantén által ihletett újítása ékes példája annak, amin mindannyian keresztülmegyünk: a világjárvány számos módon felforgatta az életünket, beleértve az edzésprogramunkat is. Az edzőtermi felszerelések, edzésre alkalmas helyek és – valljuk be – a motiváció hiánya azonban nem állított le bennünket teljesen. Ehelyett lehetőséget adott arra, hogy szünetet tartsunk, reflektáljunk, és újra átgondoljuk, hogyan, hol és miért mozgunk.
Az utóbbi hónapokban olyan elmozdulást tapasztalhattunk a status quóban, amelynek már rég itt volt az ideje – magukat igazi kanapétöltelékként aposztrofáló emberek életükben először elmentek futni, fogyatékos sportolók felfedezték, hogyan néz ki egy igazán befogadó edzőterem, és még sorolhatnánk.
Ez a váltás azonban nem volt mindig zökkenőmentes.
2020. szeptember, Bronx, New York. Anwar Carroll edző virtuális edzést tart egyik diákjával, Miranda Martell-lel. A felszerelés hiányát Carroll innovatív megoldásokkal ellensúlyozta, többek közt olyan háztartási kellékekkel, mint összeragasztott leveses konzervek, megpakolt sporttáskák vagy betonnal töltött PVC csövek.
2020. szeptember, Bronx, New York. Anwar Carroll edző virtuális edzést tart egyik diákjával, Miranda Martell-lel. A felszerelés hiányát Carroll innovatív megoldásokkal ellensúlyozta, többek közt olyan háztartási kellékekkel, mint összeragasztott leveses konzervek, megpakolt sporttáskák vagy betonnal töltött PVC csövek.
Szedett-vedett életmód: ha a kellékek elfogynak, a sportolók alkalmazkodnak
Miközben a világ szupermarketein végigsöpört a 2020-as nagy vécépapír-hisztéria, a fitneszvilágot is hiány sújtotta.
„A kézi súlyzók hirtelen több száz dollárba kerültek. Alig lehetett hozzájutni bármilyen sporteszközhöz” – emlékszik vissza Jennifer Lau torontói Nike Master Trainer. „Ha valaki azon kapott, hogy súlyzókat cipelek a kocsim felé, hárman megállítottak útközben, és megkérdezték, hogy hol szereztem őket.”
Amikor az edzőtermek bezártak, hirtelen az egekbe szökött a sportfelszerelések iránti kereslet, mert az emberek sürgősen meg akarták oldani az otthoni edzés problémáját. Ahogy azonban a mondás tartja, a szükség törvényt bont – és találékonyságot szül. És valóban, az emberek nagyon, nagyon találékonyak lettek. Akár fekve nyomták ki a porszívót, akár betonból és PVC csövekből gyártottak házilag barkácsolt súlyokat, az újító gondolkodók világszerte bebizonyították, hogy milyen messzire hajlandók elmenni egy jó edzésért.
„Voltak olyan ügyfeleink, akik teletömték az utazótáskáikat, és ezeket használták súlyzózáshoz, vagy magukhoz ölelve ezekkel guggoltak” – emlékszik vissza Lau. Olyan is volt, aki a kettlebellt háztartási tisztítószerekkel helyettesítette, feszegetve Lau távedzői készségeinek határait. „Nem tudom, hogy adjak edzői utasításokat olyasvalakinek, akinek egy üveg hipó van a kezében” – mondja nevetve.
Kísérletezés a kellékekkel
Miközben a világ szupermarketein végigsöpört a 2020-as nagy vécépapír-hisztéria, a fitneszvilágot is hiány sújtotta.
„A kézi súlyzók hirtelen több száz dollárba kerültek. Alig lehetett hozzájutni bármilyen sporteszközhöz” – emlékszik vissza Jennifer Lau torontói Nike Master Trainer. „Ha valaki azon kapott, hogy súlyzókat cipelek a kocsim felé, hárman megállítottak útközben, és megkérdezték, hogy hol szereztem őket.”
Amikor az edzőtermek bezártak, hirtelen az egekbe szökött a sportfelszerelések iránti kereslet, mert az emberek sürgősen meg akarták oldani az otthoni edzés problémáját. Ahogy azonban a mondás tartja, a szükség törvényt bont – és találékonyságot szül. És valóban, az emberek nagyon, nagyon találékonyak lettek. Akár fekve nyomták ki a porszívót, akár betonból és PVC csövekből gyártottak házilag barkácsolt súlyokat, az újító gondolkodók világszerte bebizonyították, hogy milyen messzire hajlandók elmenni egy jó edzésért.
„Voltak olyan ügyfeleink, akik teletömték az utazótáskáikat, és azt használták felhúzáshoz, vagy magukhoz ölelve azzal guggoltak” – emlékszik vissza Lau. Olyan is volt, aki a kettlebellt háztartási tisztítószerekkel helyettesítette, feszegetve Lau távedzői készségeinek határait. „Nem tudom, hogy adjak edzői utasításokat olyasvalakinek, akinek egy üveg hipó van a kezében” – mondja nevetve.
Fitnesztippek járvány idejére: FUSS TISZTELETTEL: Chris Bennett, a Nike vezetőedzője azt tanácsolja mindenkinek, hogy viselkedjünk úgy, mintha mi lennénk a legkevésbé fontos emberek futás közben. Vagyis viseljünk maszkot, és lépjünk félre, hogy utat engedjünk másoknak. TARTSD A PÓZT: Jennifer Lau azzal kísérletezik, hogy az izomfeszülés idejének növelésével maximalizálja a saját testsúlyos gyakorlatok hatékonyságát, és kellemesen meglepődve tapasztalja, hogy másnap milyen izomláza van. (Videók: @coachbennett és @itsjenniferlau)
Míg egyesek saját sporteszközöket barkácsoltak maguknak, mások a legkevésbé felszerelés-igényes sporthoz, a futáshoz fordultak.
„A futásban az a klassz, hogy csak egy pár cipő kell hozzá, és már mehetsz is” – mondja Kiran Kripakaran, a Nike Run Club alkalmazás digitális termékigazgatója, aki szerint nőtt a futás népszerűsége a járvány kezdete óta. Az NRC alkalmazás aktív heti felhasználóinak száma csaknem megduplázódott az előző évhez képest. „Amikor ilyen őrült válsághelyzetben találjuk magunkat, az a természetes ösztönünk, hogy fussunk” – mondja hangosan gondolkodva. „El akarunk menekülni. Mozogni akarunk.”
Chris Bennett, a Nike futással kapcsolatos útmutatásokért felelős szenior igazgatója szerint egyetlen olyan felszerelés van, amely nélkül manapság sose fussunk: ez pedig az arcmaszk. „Viselkedjünk úgy, mintha mi lennénk a legkevésbé fontos személy az ösvényen, a futópályán vagy az úton, és akkor minden rendben lesz futás közben” – mondja.
2020. szeptember, Brooklyn, New York. Shannon Green és gyermekei (9 és 12 évesek) virtuális távedzésen vesznek részt Carroll vezetésével. A COVID-19-járvány kezdete óta (néha) csatlakoznak az edzésekhez. A nappali egyik fala a hónapok során összegyűjtött, kézzel írt edzésprogramokkal van preparálva.
2020. szeptember, Brooklyn, New York. Shannon Green és gyermekei (9 és 12 évesek) virtuális távedzésen vesznek részt Carroll vezetésével. A COVID-19-járvány kezdete óta (néha) csatlakoznak az edzésekhez. A nappali egyik fala a hónapok során összegyűjtött, kézzel írt edzésprogramokkal van preparálva.
Az edzőtermen kívül: a mozgás új terei
Bár a futás most nagy népszerűségnek örvend, nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy kimenjen az utcára futni. Néhányunk számára a világ pár tucat négyzetméterre zsugorodott.
„Számomra az volt a legnagyobb kihívás, hogy helyet csináljak a lakásban az edzésnek” – mondja Shannon Green New York City-ben élő ügyvéd és anyuka. A lezárások előtt hetente akár hatszor is elment az edzőterem csoportos óráira a „reggel 6-os bandával”. Amióta azonban elszigetelten él otthonában gyermekeivel és férjével, nehéz kialakítania a rendszeres edzésrutint. „Az életterünk nyitott, ezért a padló általában tele van könyvekkel, játékokkal vagy gyerekekkel” – mondja. „Az otthoni edzés zavaró lehet a család többi tagja számára, akik éppen dolgoznak valamin.”
Bármennyire is be vagyunk azonban szorulva, mint a szardíniák, és ugyanabban az élettérben kell dolgoznunk, edzenünk és minden mást megoldanunk, még ez sem elég ahhoz, hogy megakadályozza a világ sportolóit a mozgásban.
„Bármennyi helyünk is van, megtaláljuk a módját, hogy fussunk, kocogjunk, sétáljunk vagy lépcsőt másszunk” – mondja Kripakaran. Az edzők azt mesélik, hogy egyes ügyfeleik felállították a kanapéjukat, vagy kitakarították a tárolóhelyiségeiket, hogy helyet csináljanak a fitneszrutinjuknak. Még egy olyan hírt is hallottunk, hogy egy kínai férfi Hangcsou városában teljesített egy teljes maratoni távot körbe-körbe futva a bútorai körül.
Azok számára pedig, akik még a járvány előtt sem találták meg a nekik való lehetőséget a hagyományos edzőhelyeken, ez az otthon töltött időszak új, pozitív lehetőség arra, hogy a saját szabályaik szerint mozogjanak.
„Azon kaptam magam, hogy kezdek sokkal erősebbé válni, mint korábban bármelyik edzőteremben” – mondja Wesley Hamilton adaptív sportoló, aki Kansas City-i otthonának garázsát nemrégiben igazi, személyre szabott edzőteremmé alakította. A nyilvános edzőtermekben gyakran megbámulták, miközben kerekesszékében ülve emelgette a súlyokat, és úgy érezte, hogy hátráltatják a nem akadálymentesített eszközök.
A mozgás új terei
Bár a futás most nagy népszerűségnek örvend, nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy kimenjen az utcára futni. Néhányunk számára a világ pár tucat négyzetméternyire zsugorodott.
„Számomra az volt a legnagyobb kihívás, hogy helyet csináljak a lakásban az edzésnek” – mondja Shannon Green New York City-ben élő ügyvéd és anyuka. A kijárási tilalom előtt hetente akár hatszor is elment az edzőterem csoportos óráira a „reggel 6-os bandával”. Amióta azonban karanténba vonult gyermekeivel és férjével, nehéz kialakítania a rendszeres edzésrutint. „Az életterünk nyitott, ezért a padló általában tele van könyvekkel, játékokkal vagy gyerekekkel” – mondja. „Az otthoni edzés zavaró lehet a család többi tagja számára, akik éppen dolgoznak valamin.”
Bármennyire is be vagyunk azonban szorulva, mint a szardíniák, és ugyanabban az élettérben kell dolgoznunk, edzenünk és minden mást megoldanunk, még ez sem elég ahhoz, hogy megakadályozza a világ sportolóit a mozgásban.
„Bármennyi helyünk is van, megtaláljuk a módját, hogy fussunk, kocogjunk, sétáljunk, vagy lépcsőt másszunk” – mondja Kripakaran. Az edzők azt mesélik, hogy egyes ügyfeleik felállították a kanapéjukat, vagy kitakarították a tárolóhelyiségeiket, hogy helyet csináljanak a fitneszrutinjuknak. Még egy olyan hírt is hallottunk, hogy egy kínai férfi Hangcsou városában teljesített egy teljes maratoni távot körbe-körbe futva a bútorai körül.
Azok számára pedig, akik még a járvány előtt sem találták meg a nekik való lehetőséget a hagyományos edzőhelyeken, ez az otthon töltött időszak új, pozitív lehetőség arra, hogy a saját szabályaik szerint mozogjanak.
„Azon kaptam magam, hogy kezdek sokkal erősebbé válni, mint korábban bármelyik edzőteremben” – mondja Wesley Hamilton adaptív sportoló, aki Kansas City-i otthonának garázsát nemrégiben igazi személyre szabott edzőteremmé alakította. A nyilvános edzőtermekben gyakran megbámulták, miközben kerekesszékében ülve emelgette a súlyokat, és úgy érezte, hogy hátráltatják a nem akadálymentesített eszközök.
Fitnesztippek járvány idejére: HOZD MAGADHOZ A HEGYET. Miután a Jackelyn Ho hegymászóközösség tagjai elszigetelődtek sportjuktól a parkbezárások után, úgy döntöttek, hogy otthon építenek sziklamászó falat. LEGYEN OLYAN, AHOGY TE SZERETED. Wesley Hamilton komfortosabban érzi magát a sporteszközökkel felszerelt garázsában, mint korábban a nyilvános edzőtermekben, és több súlyt emel, mint eddig valaha. (Videók: @jackelynho és @iamweshamilton)
Saját edzőtermében megszabadult a korlátoktól, és Hamilton ma már 125 kilót nyom ki, míg korábban 90-nél megállt. „Nem csak úgy véletlenül lettem erősebb, hanem azért, mert elkezdtem jobban érezni magam.”
A fizikai terek átalakítása mellett a sportolók a digitális térben is új területeket fedeznek fel.
„Amit most csinálunk, már régen el kellett volna kezdenünk – vagyis az egész világ számára elérhetővé tenni a szolgáltatásainkat” – mondja D’Fontaine, akinek táncos fitneszórái ma már sokkal szélesebb közönséget érnek el brooklyni és londoni stúdióinak látogatóinál. Megjegyezve azonban, hogy milyen kihívásokkal jár táncot tanítani egy virtuális osztály számára lenémított videoképernyőkhöz beszélve, beismeri, hogy a digitális platformoknak van még hova fejlődniük. „Olyan eszközökre van szükség, amelyek fokozzák az élményt, izgalmasabbá és különlegesebbé téve azt. De én már csak ilyen drámai típus vagyok.”
Ahogy egyes edzőtermek elkezdenek újra megnyitni, megjelenik a kreativitás és a terek inkluzív felhasználásának egy újabb hulláma – megfelelő elővigyázatossággal. Lau torontói edzőterme például elkezdett olyan hibrid órákat ajánlani az ügyfeleknek, amelyen személyesen és virtuálisan is részt lehet venni, hogy a fizikailag egy légtérben levők számát alacsonyan tartsák. A személyes részvétellel zajló edzéseket ragasztószalaggal elkülönített terekben tartják a fizikai távolságtartás biztosítása érdekében.
Hamilton megnyitotta garázsának edzőtermét más adaptív sportolók számára is, ráadásul egy lakókocsiban kialakított egy mobiledzőtermet is, amelyet ki tud vinni a helyi parkokba (és amely bőségesen fel van szerelve fertőtlenítőkkel). „Jelenleg öt fogyatékos sportolóval edzek” – mondja. „A legfelemelőbb érzés az életemben hallani, hogy ez a hely mennyire felnyitotta a szemüket. Most van egy hely, ahol ők is komfortosan érezhetik magukat.”
2020. szeptember, Brooklyn, New York. Carroll fizikai távolságtartás mellett edzést tart a Stroud Playground kézilabdapályáin. Az eltakart arcok, a barkácsolt súlyok és az eszközök fertőtlenítésére használt elektrosztatikus spray mind a korszakot jelzi. Akik szívesebben vesznek részt otthonról, digitálisan is be tudnak csatlakozni.
2020. szeptember, Brooklyn, New York. Carroll fizikai távolságtartás mellett edzést tart a Stroud Playground kézilabdapályáin. Az eltakart arcok, a barkácsolt súlyok és az eszközök fertőtlenítésére használt elektrosztatikus spray mind a korszakot jelzi. Akik szívesebben vesznek részt otthonról, digitálisan is be tudnak csatlakozni.
Mozgás a válság idején: hogyan tartsuk fenn a motivációnkat?
Minden egyes olyan sportolóra, aki megtalálja a módját, hogy tovább sportoljon, jut egy másik, aki számára küzdelmet jelent, hogy játékban maradjon. Akár dolgozó szülők vagyunk, akár túlterhelt diákok, vagy azon milliók egyike, akik a csődbe ment vállalkozások miatt elveszítették a munkájukat, az edzés előtérbe helyezése kihívást jelenthet. Ugyanakkor ez most talán még fontosabb, mint valaha.
„Gyakran halljuk, hogy először magunkra kell feltenni az oxigénmaszkot” – mondja Katie Ruoff, a Nike Training Club alkalmazás digitális termékigazgatója. Ahhoz, hogy másokról gondoskodhassunk, először magunkról kell gondoskodnunk.
Az önmagunkról való gondoskodásnak pedig számos formája lehet. Amikor először beköszöntött a járvány, Ruoff és csapata arra számított, hogy az NTC felhasználói tömegesen fordulnak majd a jógához, hogy nyugalmat találjanak a káoszban. Ehelyett azonban az adatok azt mutatják, hogy kiugróan nőtt a nagy intenzitású edzések felhasználóinak száma. „Az emberek stresszesek, és izzadni akarnak” – mondja Ruoff.
Az is rendben van, ha kicsiben kezdjük. D’Fontaine táncoktató például bevallja, hogy néha videójáték közben csinál egy-két híd gyakorlatot fenékizom-erősítés gyanánt, és már ezt is győzelemként könyveli el. „El kell fogadnunk, hogy elég az, amire éppen akkor képesek vagyunk, és nem lehetünk mindannyian Serena Williamsek” – mondja.
Green, a New York City-ben élő kétgyermekes anyuka hasonló tanáccsal szolgál szülőtársai számára: Csinálj annyit, amennyit tudsz, amikor csak tudod. „Van, hogy csak hét percet enged az időbeosztásunk vagy az állóképességünk, máskor pedig egy edzés közepén be kell dobnunk a törölközőt” – mondja. „Ezek is fitneszsikereknek számítanak!”
Hogyan tartsuk fenn a motivációnkat?
Minden egyes olyan sportolóra, aki megtalálja a módját, hogy tovább sportoljon, akad egy másik, aki számára küzdelmet jelent, hogy játékban maradjon. Akár dolgozó szülők vagyunk, akár túlterhelt diákok, vagy azon milliók egyike, akik a csődbement vállalkozások miatt elveszítették a munkájukat, az edzés előtérbe helyezése kihívást jelenthet. Ugyanakkor ez most talán még fontosabb, mint valaha.
„Gyakran halljuk, hogy először magunkra kell feltenni az oxigénmaszkot” – mondja Katie Ruoff, a Nike Training Club alkalmazás digitális termékigazgatója. Mások előtt először magunkról kell gondoskodnunk.
Az önmagunkról való gondoskodásnak pedig számos formája lehet. Amikor először beköszöntött a járvány, Ruoff és csapata arra számított, hogy az NTC felhasználói tömegesen fordulnak majd a jógához, hogy nyugalmat találjanak a káoszban. Ehelyett azonban az adatok azt mutatják, hogy kiugróan nőtt a nagy intenzitású edzések felhasználóinak száma. „Az emberek stresszesek, és izzadni akarnak” – mondja Ruoff.
Az is rendben van, ha kicsiben kezdjük. D’Fontaine táncoktató például bevallja, hogy néha videojátékozás közben csinál egy-két híd gyakorlatot fenékizom-erősítés gyanánt, és már ezt is győzelemként könyveli el. „El kell fogadnunk, hogy elég az, amire éppen akkor képesek vagyunk, és nem lehetünk mindannyian Serena Williams-ek” – mondja.
Green, a New York City-ben élő kétgyermekes anyuka hasonló tanáccsal szolgál szülőtársai számára: csinálj annyit, amennyit tudsz, amikor csak tudod. „Van, hogy csak hét percet enged az időbeosztásunk vagy az állóképességünk, máskor pedig egy edzés közepén be kell dobnunk a törölközőt” – mondja. „Ezek is fitneszsikereknek számítanak.”
Fitnesztipp járvány idejére: TUDD, MIKOR KELL LAZÍTANOD, ÉS MIKOR ENGEDD KI A GŐZT. Ale Llosa saját fejlesztésű edzésprogramja 50–50%-ban egyesíti a jógát és a küzdősportokat. (Videók: @alellosako)
A motiváció fenntartásához az is fontos, hogy kapcsolatban maradjunk az emberekkel – még akkor is, ha nem személyesen.
„Az emberek szeretnek együtt szenvedni” – viccelődik Ruoff, aki hetente háromszor edz együtt a kollégáival Zoomon keresztül. „Ez hatalmas része a közösségi életnek.”
Ha még nincs edzőtársad, ne becsüld alá a közösségi média erejét. „Minden egyes reggelt úgy kezdek, hogy 100 különböző emberrel ünneplem az eredményeiket” – mondja Bennett edző a napi üdvözlőüzeneteiről, amelyek során kiemeli egy-két futó futás utáni történetét a világ különböző pontjairól. „A végén teljesen fel vagyok töltődve inspirációval és motivációval a nap hátralevő részére.”
Bennett hisz benne, hogy az edzés dominóhatással van az életünkre. Ezért ha legközelebb azon gondolkozol, hogy vajon bezsúfolj-e egy edzést a napodba, ne feledd, hogy a mozgásnak felemelő ereje van, ami nemcsak rád, hanem a körülötted lévőkre is hat.
„Ha az emberek elmennek futni, annak mindig nettó pozitív hatása van” – mondja Bennett. „Miután valaki lefutott egy távot, kisebb a valószínűsége, hogy bemutat neked az autópályán. Nagyobb a valószínűsége viszont, hogy átadja a helyét a metrón. Ha ezt beszorozzuk pár millió emberrel, akkor máris jobb napra ébredünk másnap.”
A fitnesz jövője
Egy világjárvány kellős közepén nem meglepő, hogy mindannyian hátralépünk, reflektálunk, újrakezdünk, és előtérbe helyezzük az egészségünket. Ez a változás végül erősebbé és okosabbá tesz majd bennünket, ráadásul jobbra fordítja a sport világát, amennyiben folytatjuk a jelenlegi trendet saját magunk és a jövő generációi érdekében.
„A gyerekeim azt tanulják, hogy a fitnesznek számos formája lehet” – mondja Green. „Néha egy táncparti, néha bútorokon ugrálás vagy egymás hátán lovaglás.”
A sportolók arra is használják ezt a pillanatot, hogy gondoskodjanak róla, hogy mindenkinek legyen helye a sportban. Ahogy a Nike edzője, D’Fontaine fogalmaz, a helyzet arra szólít fel bennünket, hogy kiálljunk egymásért, és valódi változást hozzunk létre.
„A valódi alatt azt értem, hogy valódi dolgokat teszünk valódi emberekért valós időben” – mondja. „Minden téren sokszínűbbé kell tennünk a sportot – pénztől, osztálytól, szexuális orientációtól, bőrszíntől és vallástól, mindentől függetlenül.”
Az aggasztó kihívások ellenére azt tapasztaljuk, hogy ez a gondolkodásmód kezd gyökeret ereszteni – köszönhetően a legkülönbözőbb szintű sportolók találékonyságának, kitartásának és ellenálló-képességének. Mert végső soron nem az akadályokról van szó, hanem arról, hogyan tudjuk együtt leküzdeni őket. Hamilton Kansas City-ből fogalmazza meg a legjobban: „ha megtestesíted, megteremted.”
Szöveg: Emily Jensen és Zito Madu
Fotó: Courtney Sofiah Yates
Tudósítás: 2020. október